Szomorú esetet írunk le ismét. Drága Pimpa, aki majdnem 1 éve került gondozásunkba, a napokban sajnos eltávozott közülünk.
Várták őt is az örök répamezők. Várta őt Csilike, Hókifli, Hópihe, Ludovik(a) és a 4 kicsi pátyi nyuszi :(
Pimpa 2 éves ivartalanított bak nyuszi volt, akit szörnyű körülmények közül mentettek meg Herceg nyuszival. Ők voltak a fogas-karmos nyuszik. Hamarosan már sokkal jobban érezte magát, de bizalmatlansága elég sokáig tartott.
Kétszer is volt velünk kiállításon ott sokan megismerkedhettek vele személyesen is, és meg is szerették őt.
Nem volt az az ölbenyuszi, de végül ő is megtalálta az igazi szerető gazdit, aki úgy fogadta el és úgy szerette ahogy volt.
Szeretettel gondolunk mindazokra, akik gondozták és segítették, míg velünk volt!
Így különösen Ditrich Anikónak és Horváth Mónikának köszönjük, hogy részt vettek a mentésében és elhozták onnan, ahol rosszul tartották őket.
Horváth Mónikának, Simon Boginak, Kiss Adélnak és Vass Máténak azt, hogy ideiglenesen gondozták. Adélnak és Máténak különösen köszönjük, hogy mikor beteg volt annyit segítettek neki. Orvoshoz hordták és fizioterápiára. Mosták a kis popóját és masszírozták is amikor kellett!
Köszönjük szépen továbbá Hanusz Györgyi, Farkasné Tamássy Éva, Jakab Melinda, Szadeczki S. Csilla, Slisz Klaudia, Német Klára, Osváth J. Borbála, Schumy Katie, Himer Zsanett, Szpisják Blanka, Pani Tímea, Hajdú Melinda&Buczkó Zsolt, Magyar Zoltán, Erdélyi László, Dr Burek János, Balogh Viktor támogatását amikor Pimpa majdnem lebénult és nagyon nagy szükség volt rá.
Végül de egyáltalán nem utolsósorban szeretnénk rendkívüli köszönetet mondani Cintia Coopernek, Pimpa örökbefogadójának azért, hogy ennek a nyuszinak az utolsó időszakát megszépítette!
Sajnos kevés idő adatott meg együtt. Rendkívül jó gazdinak tartjuk és iszonyúan sajnáljuk, hogy ez történt.
Neki küldjük ezt az idézetet és köszönjük szépen, hogy szerette Pimpát és vigyázott rá!
"A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog... valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába.
Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott.
Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél.
Ne változtass hangszíneden. Nevess ugyanúgy, imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel a nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést.
Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj."
