Csili

Szivárványhíd :(

Név: Csili
Nem: ivaros nőstény
Kor: 5 hónap

Fajta: Oroszlánfejű
Szín: Hollandtarka
Oltott: igen



Csilike az 5 hónapos nyuszilány a szivárványhíd másik oldalára költözött 2014. 08. 17-én

Fájó szívvel mondunk neki búcsút és hálásan gondolunk mindazokra, akik ezt a kislányt valamennyire szerették, gondoskodtak róla, vagy akármilyen módon támogatták…..

Egy iszonyúan kis kedves és hálás lény volt. Minden törődésnek úgy örült. Szeretett kint rohangálni a ketrecen kívül és irtó elegáns volt mindig. Feledhetetlenül osztogatta a puszikat is

Különös köszönet illeti meg Meier Krisztinát, Kiss Magdit és Tar Enikőt, ideiglenes gondozóit
Köszönet illeti továbbá Hajdú Melindát & Buczkó Zsoltot, Simon Máriát, Tiszafalvi Kittit, Dombi Tündét, Horváth Jolánt, Straub Ádámot, Magyar Zoltánt, mert támogatták őt
Illetve az Exopetben dolgozókat, különös tekintettel kezelő orvosára, dr Sátorhelyi Tamásra, aki szombat este is fogadta rendelési időn kívül mikor baj volt!!!

Reméljük nem fáj már neked soha többet semmid, kicsi lány! Iszonyúan fogsz hiányozni nekünk és örülünk, hogy megismerhettünk téged.
Kár, hogy már menned kellett

....A szivárvány Híd történet:

A mennyországtól innen van egy hely, amit úgy hívnak: a Szivárvány Híd.
Amikor egy állat, aki közel állt valakihez meghal, a Szivárvány Hídhoz
jut. Egy nagy rét terül el a lábánál, hogy minden állat
szaladgálhasson, és együtt játszhassanak. Állandóan süt a nap, és
elegendő étel, ital található ott, hogy mindenki
kényelmesen érezze magát.
Azok az állatok, akik betegek, vagy öregek voltak, visszanyerik
egészségüket és életerejüket. Akik megsérültek, sebeik begyógyulnak és
olyanok lesznek, mint ahogyan fiatalon ismertük őket.
Az állatok boldogok és elégedettek, kivéve egy dolgot: hiányolják azt
a valakit, akit szerettek, akit hátrahagytak.
Minden állat együtt kergetőzik és játszanak, de eljön a nap, amikor
valaki egyszer csak megáll, és a távolba tekint. Tekintete elszánt,
teste lelkesen reszket. Egyszer csak elszakad a csoporttól, a fű
fölött szinte repülve, lábai egyre gyorsabban és gyorsabban viszik
előre.
Megpillantja gazdáját, és amikor gazda és hű kedvence végre
találkoznak, egymásba kapaszkodnak örömmel, hogy soha ne váljanak el
többé. Boldog puszik záporoznak a gazda arcára, újra megsimogathatja
imádott kedvence fejét, és újra belenézhet bizalomtól csillogó
szemébe, oly rég eltávozott életéből, de soha nem tűnt el szívéből.
Azután átsétálnak a Szivárvány Hídon, együtt...